Kimonó, vagyis 着物.
Összefoglaló néven a kimonó a japán, nemzeti viselet. Eredetileg minden olyan ruhát megilletett az elnevezés, amit viseltek. Általánosságban jellemző rá a T formájú szabás, amely nem követi a test vonalát, bő szabású, mind az ujja, mind a nadrág része.
Először Ázsiában jelent meg, és innen terjedt el Japánban is, végül pedig, nemzeti viseletté nőtte ki magát. Természetesen az évek folyamán több változtatáson esett már át. Az első kimonóféleség már i.e. 250-710 környékén jelent meg, melynek neve kinu-mo volt. Később, a Heian-korban, kb. 790-től 1200-ig megtörtént a nagy áttörés. A korszak női kimonójának neve junihitoe, amely legalább tizenkét köntösből állt, de rangtól és gazdagságtól függően akár a húsz réteget is elérte. Mindehhez hosszú, simára fésült hajviselet (tarekami) társult, a konty és a hajdíszek nem voltak ismertek. A Heian-kor más módon is rátette bélyegét a későbbi divatra: ekkor vált szokássá, hogy a férfiak is felsőruházat gyanánt hordják azt a köntöst, amely a junihitoe legfelső rétegét képezte, és általában a legdíszesebb volt (valamint a legnagyobb is, hiszen az összes többit be kellett fednie). Hogy elegánsabb benyomást keltsen, a köntös alját henger formában vastagították meg és varrták fel - ez lett az elődje a későbbi esküvői kimonóknak (uchikae), illetve a színházi kimonóknak is. A „heian-kori hölgyek” máig népszerű kimonó minta. Az úgynevezett Edo-korban, az 1600-1867-es években, amikor az ország fellélegezhetett a polgárháborús évek után, megjelent a hakama, az a bizonyos bőszárú nadrág, amit Kikyou, Kaede és Inuyasha is viselnek.
Napjainkban kizárólag alkalmi viseletnek számít, például esküvőn, temetésen és teaszertartásokon szokás viselni.
Több fajtája is van a kimonónak:
1, tomosode, amely a férjezett, illetve az idősebb hölgyek alkami viselete
2, tsukesage és houmongi, amelyeket vendégek érkezésekor hordanak
3, kimono, amit az idősebb hölgyek hordanak utcai viseletkor, vagy vásárlásba menet
4, furisode, a legnagyobb, legdíszesebb és legszebb mind közül
5, férfi kimonó, amely két részből áll: bő nadrág: hakama, és egy szintén bő, rövid felsőrész: haori
6. shiromuku, amely a japán, hagyományos fehér esküvői kimonónak az elnevezése

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.