A történet az 1500-as éveket veszi alapjául, ugyanakkor a jelenkorban is jelentős szerepet kap. Kagome Higurashi a jelenben, a modern korban élő, 15 éves, gimnazista lány, aki születésnapján beleesik annak a szentélynek a kútjába, amely gondozása a családra van bízva, így jut át a középkori, feudális Japánba.
Jól ismerjük a jelen kort, a modern bevásárlóközpontokat, a fényes, csillogó autókat, és a csúcstechnológiát. Igen. Kagome is ebben a világban nőtt fel, de amikor visszakerül a múltba, akkor kissé megszeppen. Semmi se olyan, mint most. Minden ősrégi, nincsenek elektornikai cikkek, sőt még tűzhely sincs. Az emberek igen szegény, visszafogott életet élnek, de így is nagyon jól megvannak, ugyanis a pénz, az nem minden. Hiszen, ha ők, - az animében csak falusiak - ilyen jól képesek voltak megteremteni maguknak a környezetet, amelyben elélhetnek, akkor miért is van szükségünk jobbnál jobb kütyükre? Csak a magunk szórakoztatására.
Kagome még az első részek között, amikor a középkorban egy tóban fürdik, megjegyzi, hogy ezek az emberek még a meleg vizet sem ismerik. Valóban, mert az ott élő emberek a jelenhez képest tényleg elmaradottak. Kagome mutatta meg InuYashának a biciklit, vagy a vízforralót, sőt, még a chipset és az instant ételeket is. Ma pedig, már rá sem ismerünk arra a Tokióra, ami egykoron volt. A halászfalvak eltűntek, helyükbe léptek a hatalmasabbnál hatalmasabb irodaházak, bevásárlóközpontok, és a hosszú autópályákról ne is beszéljünk... Az az egyszerű, szegényes kis Tokió nem ugyanaz, ami akkor volt.
Több szempont miatt kedvelem nagyon ezt az animét, de az egyik az, hogy megmutatja a múlt és a jelen közti óriási különbséget. Az emberek akkor is nagyon jól éltek, és talán merem állítani, hogy sokkal jobb, békésebb életük volt, mert nem voltak alávetve ennek a nagy stressznek, ami a mai embereket nyomja, főleg a fővárosokban. Ez az anime jól tükrözi a régi falusiak életmódját, bemutatja, hogy mindenféle technológia nélkül tudtak élni, boldogan, anélkül, hogy túlbonyolítanák életüket. Ezen érdemes elgondolkodni.
Visszatérve a falvakra: az ottani házak a lehető legegyszerűbben voltak berendezve, csak a lehető legfontosabbak szerepelnek, ilyen pl.: fekhely, mosdótál, kezdetleges kandalló, hogy a hideg napokon melegen tudják tartani a kunyhót.
Természetesen vannak még helyek, ahol találkozhatunk régi építésű faházakkal Tokión belül, de egyre kevesebb.
Nemcsak az építészeti és technikai különbségeket érdemes említeni, hanem az öltözködést is. Manapság ugyanolyan ruhákba járnak a japán emberek, mint bárki más, ellentétben a feudális középkorban, amikor a falusiak öltözéke egyszerű volt, többnyire kimonót viseltek.

A bejegyzés trackback címe:

https://kyra.blog.hu/api/trackback/id/tr652085957

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.