Thessa 2010.07.19. 16:05

gondolat-tenger.

Gondolatok kavarognak bennem.
Leírnám mind, de nem merem.
Kuszaság az egész.
S azt se tudom, hol kezdjem.
Egyedül vagyok.
S ilyenkor elveszettnek érzem magam,
'hol senki nem lel egy csepp vígaszt,
mert egyedül vagyunk,
s egyedül sodródunk
itt, a gondolat-tengeren.
Teljes gőzzel előre,
s mi azt se tudjuk, merre,
visz az ár, s hagyjuk,
élvezzük, hogy ártatlanok vagyunk. - felelőtlen
csak szabadjára engedjük álmunk.
Ezek is, csak szavak,
gondolatok egymásutánja, nem több,
mint egy kirakós játék darabjai, előttünk,
s nekünk kell kiraknunk, csak egy a gond:
mind egyforma, s nem tudjuk, hogyan tegyük.

Emlékszem, az egyik nap ragyogott a nap, s én mosolyogtam;
Emlékszem, másnap esett az eső, s én sírtam;
Emlékszem, harmadnap a szél kiszárította szemem;
S ma már azt mondom, boldog vagyok.
Mi történt?
Semmi.
Csak évek teltek el.

Thessa 2010.07.19. 14:06

net?!.

Az internet "csodája"?! Nem tudom. Bizonyos szempontból az. Bizonyos szempontból minden az, ami. Bizonyos szempontból pedig semmi sem az, aminek kéne lennie.
Az embernek hány és hány éne, arca van? Hány oldalát képes megmutatni?
Mások vagyunk, nemcsak a többi embertől térünk el, hanem saját magunktól is. Képes vagyok önmagamat adni, a való életben*, de képes vagyok teljesen más lenni, mert van, ami mögé elbújhatok. S ezzel mindenki volt már így, vagy még mindig így van.
Itt mindenki más egy kicsit, mindenki más akar lenni, mindenki nagyobb és jobb akar lenni a másiknál, csak egyet felejtesz el: mindenki egyenlő, bárhol is legyen, a világ bármely pontján.

* való élet: nincs okom senki és semmi elől elbújni, mert mindenhol otthonosan mozoghatok, a barátaim, a családom elől minek meneküljek?! ők tudják, hogy milyen vagyok, én tudom, hogy milyen vagyok. Neked minek kéne bármit is tudni rólam? Hiszen itt, te is más vagy, s én is más vagyok... vagy nem?! de, igen... vagy... nem.?!...
 

nyár van. szünet. pihenés. meleg. szórakozás. amíg lehet, élvezem.
^^

A napokban nem volt időm blogolni, pont a fentebb említettek miatt, de ahogyan azt megígértem, új képeket kaptak a cserék. Lassan szeretném hirdetni az oldalt, mert egy évvel ezelőtt több ember fordult meg, mint most, és ezt sajnálom, ugyanakkor tudom, hogy az én hibám, amiért elhanyagoltam.
Amiről most pár szót szólnék az ezzel függ össze, vagyis inkább azzal, hogy milyen egy jó oldal?, az én szememmel. Előre szeretném leszögezni, hogy senkit nem akarok megbántani, csak építő jellegű kritikát adni, amit lehet, hogy csak hasznára fordítanak a szerkesztők.
Az első a megjelenés: legyen rendezett, tartalmas, szép.
Nem azt mondom, hogy minden oldal a legmenőbb designal rendelkezzen, hanem csak azt, hogy legyen igényes, kreatív. Én sem vagyok a legjobbak között. Kezdő vagyok ezen a téren. Próbálkoztam. Próbálkozok. Mindig tanulok valami jobbat, és szebbet. Még mindig van mit tanulnom. Sosem állok meg, te se tedd.
Nem szeretem, ha a színek elütnek egymástól. Főleg azt nem, ha az egész fejléctől. A háttér se legyen csicsás, bonyolult.
A második: az írás stílusa.
Egyenes utálom! azt, amikor valaki káromkodik. Azt meg végképp, hogy ezeket vissza kell olvasnom... Már elnézést, de te nem érzed cikinek, és nem érzed úgy, hogy mindent elmond magadról?! Mert én hányingert kapok.
Sajnos sok olyan chat van, amiben szintén megtalálhatók egyes kifejezések, amiket nem is tudom, hogy gondol az, aki leírja őket...
Megint más az, amikor valaki indulatos, és olyan, mint egy vulkán, ami épp kitörni készül, s ebben az állapotában ír valami ilyesmit, és megint más, aki ezt napi megszokásból írja. Úgy gondolom, hogy még akkor sem kéne képernyőre vetni egyes szavakat, ha az illetőnek nagyon rossz napja volt. Ezzel biztos, hogy nem csak én vagyok így.
Nem tudom, hogy neked mi a véleményed, de biztos vagyok abban, hogy te is szívesebben jársz egy olyan lapon, ami igényes, ami esztétikailag szép, amiben van egy kis plusz. Mert én igen.

ui.: egy kis újítást figyelhettek meg az oldal elrendezésében!

Sziasztok! ^.^
Még a múlt héten több minden információt, és érdekességet tettem fel az oldalra, csak nem linkeltem be őket a helyükre, illetve a főoldalra sem írtam ki. Ennek csak az az oka, hogy nem voltam itthon. Valóban úgy akartam, hogy mielőtt elmegyek elérhetővé teszem ezeket, de aztán nem maradt rá időm. Elnézéseteket kérem!
Nem voltam net közelben, de, ha rendelkezésemre állt volna, akkor sem foglalkoztam volna vele, mert jó társaságom volt. ^.^ Különben is, ki az, aki akkor is a szobában ül, amikor megtehetné, hogy ne ott üljön?! ... Egy szó, mint száz, remélem, hogy rajtam kívül ti is kihasználtátok a jó időt, ami szerencsére még mindig tart. :)
Holnap új oldal fog kikerülni, ami szintén InuYashával foglalkozik a Best Sides-hoz! Szerintem nagyon szép, és igényes lapról van szó, majd ti is nézzétek meg! Ma már nem tudok neki kis képet készíteni, ezért kell, holnapig várni, és lehet, hogy a többiek képét is lecserélem, miért is ne alapon?! :)
Most nincs is több időm többet írni, ezért inkább leírom, hogy milyen újdonságokról is beszéltem a bejegyzésem elején.

új tartalom: 3 saját! fanfiction. Ehhez a három történethez hozzátartozik, hogy már korábban, az oldal megalakulása után nem sokkal megírtam őket, de akkor a rövidebb változatuk volt fenn, most kicsit átírtam őket, pontosabban kibővítettem mindet. Ezen kívül az InuYasha menüben megnézhetitek az eredeti japán szinkron beosztást, és a főszereplő hangjával {Kappei Yamaguchi} kapcsolatosan több minden érdekességet is olvashatsz, szintén ebben a menüpontban! ^.^ Gondoltam, hogy miért is ne írhatnék azokról a szinkronszínészekről, akik a kedvenceinknek hangjukat kölcsönzik Japánban?! :)
Jó szórakozást! ^.^

Thessa 2010.07.04. 17:24

hogy történt?.

Sziasztok! ^.^
Most elmesélem, hogyan is kezdődött el ez a nagy InuYasha őrület?! Mert igen, ez már az, no meg a többi Rumiko manga is a kedvenceim közé tartozik.
Két évvel ezelőtt történt, egy derűs reggelen, amikor kapcsolgattam a tv-t... Teljesen véletlen, pont akkor kapcsoltam az egyik csatornára, amikor kezdődött egy anime. Nem tudtam mi az, nem néztem akkoriban semmit se reggelente, vagyis inkább olyan korán. Hajtott a kíváncsiság, így gondoltam, semmit nem veszíthetek azon, ha megnézem, hogy mi ez. Az InuYasha volt az. Mondanom sem kell, hogy két részes epizód második fele.. Pontosabban a 95. rész volt, A hamis ékkő II. Mivel azelőtt nem is hallottam róla, ráadásul második rész, így az elején kicsit furcsa volt egy teljesen más világba csöppenni, de tetszett. Nem tudom pontosan, hogy mi fogott meg benne, de azonnal éreztem, hogy ebből favorit lesz, sőt, többet is éreztem. Miután vége lett, egyből jöttem a géphez a netre, mert nagyon ismerős volt! valahonnan a piros kimonós félszellem InuYasha, és a sailor fuku-t viselő lány is, Kagome, csak azt nem tudtam, hogy honnan. A neten szerencsére eléggé sok minden fenn volt, így kedvemre tudtam böngészni, mindent elolvastam róla, és az első két részt youtubon vagy 10-szer néztem végig az elkövetkezendő hetekben.
Nem kellett sokat gondolkodnom, hogy rájöjjek, honnan is volt olyan ismerős nekem a két szereplő... az egyik barátom szobájában volt egy kép, ami őket ábrázolta. Kicsit meglepődtem, mert én addig sose kérdeztem rá, hogy azok kik is a képen, meg semmi... általában hosszan bámultam őket a képen, de idővel már nem is kellett rákérdeznem, mert magam is tudtam. Ettől a perctől kezdve pedig minél többet és többet akartam megtudni az InuYasháról, és mára már, ha ebből kéne vizsgáznom, akkor izgulás nélkül is simán menne. ^^
Nagyon közel érzem magamhoz ez a történetet, és eléggé személyesnek is, kissé olyan, mintha születésem óta ismerném a storyt, és meg kell mondanom, hogy nagyon tetszik, és egyre jobban. Sokszor kérdezem, hogy ez csak véletlen? De én úgy gondolom, hogy semmi sem történik ok nélkül. Mindennek meg van a maga oka. Így nem csoda, hogy még inkább közelebb érzem magamhoz Rumiko ezen szerzeményét.
A történet már akkor! nagyon magával ragadott, amikor először láttam, és utána... meg még inkább. Mindez 2008-ban történt, ugyanígy, nyár volt. Most 2010-et írunk, és egyre nagyobb az érdeklődésem az anime-, illetve mangasorozat iránt...
Szerintem természetes, hogy valaki besorolja az adott történetet a saját életéhez mérten, ahhoz, amit már megélt, és tapasztalt. Feldolgozza, és lefordítja a saját nyelvezetére, ettől a pillanattól kezdve az az élete részéve válik, az adott személy része lesz.

mai adag új info az oldalon: Mermaid Saga, és Ranma 1/2 alaptörténet!, melyeket a more and more menüpontban olvashatsz!
Jó szórakozást! ^.^

süti beállítások módosítása